A düh érzésének megélése a mese segítségével

A harag megélése a gyermek számára gyakran nehézségekbe ütközik. Ehhez hozzájárul a düh társadalmi és családon belüli megítélése is.

Az a gyermek, aki valami mást akar, mint amit a körülötte lévő felnőttek illetve társadalom megkíván tőle, gyakran elutasítást, haragot vált ki környezetéből, és ő maga is haragot él meg. Mivel a gyermekek düh-kifejezése természetszerűleg még nem fejlett, vagy elnyomják magukban, vagy dühös énjükkel azonosulva "rossznak" élik meg magukat, és ennek megfelelően kezdenek el viselkedni. Mindez belső szorongáshoz vezet.

Amikor dühösek, a gyermekeknek sokszor agresszív, és a halállal kapcsolatos fantáziáik vannak, ami félelemmel tölti el őket. Ez még egy ok arra, hogy dühüket jól elzárják. A harag megélése, helyére tétele érzelmi világukban a saját egészségük megélésének záloga. Ebben tehát érdemes segítenünk őket – a mese, a játék vagy beszélgetés által.

a mese szerepe a gyermek eleteben 2

A gyermek belső indulatainak szimbolikus levezetésére a mese és a játék megfelelő teret ad, ahol a szörny megjelenése gyakran megkönyebbülést hoz. A dühét megélni nem merő, szorongó gyermek a képzeletvilágát betöltő mindenható és romboló szörnyeteggel legalább részben azonosul. Gyakran kifejezi, hogy ő maga a szörnyeteg, aki romboló erővel lép fel. A gyermekeknél a szimbolikus szörnyeteg meghaladásának érdekében a pszichodráma módot nyújt arra, hogy valami létrejöjjön anélkül, hogy valóban létezne.

A feszültségek csökkentése érdekében a gyermekdramatistának a képzelőerő, a verbalizációs képességek és a szimbolikus képességek fejlesztésére kell vállalkoznia.

A "mintha" funkció a szörnyeteget távolítja, és lehetővé teszi, hogy a gyermek kiélje agresszív ösztöneit anélkül, hogy bárkit is elpusztítana, és a megsemmisülés őt is fenyegesse. Ez teszi lehetővé az érzelmek helyére tételét, "csatornázását".


Forrás:
1. Kende, BH: Gyermekpszichodráma. Osiris, Budapest, 2000.
2. Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 1985.
3. Violet Ouklander: Windows to Our Children. Real People Press. Moab, Utah, 1978.

Illusztrációk:
Designed by Freepik - 1
Designed by Freepik - 2

Kategória: Blog

2017. október 5-től gyermekpszichodráma csoport indul Varázsműhely néven Budapesten. Bővebb információ és jelentkezés ezen az oldalon talalható.

Kategória: Újdonságaink

A hős-szükséglet, és ami mögötte van

A 4-6 éves gyermek lelkivilágát gyakran uralják a fizikai-fiziológiai kisebbrendűség, a szülőkhöz mért kicsiség és értéktelenség érzései (Adler, 1927 In: Kárpáti, 2015).

A mesékben ugyanaz a szélsőségesség van jelen, mint ami a gyermeki gondolkodásban, ahol minden ember vagy jó, vagy rossz, nincs átmenet. A gyermekeknek emiatt szükségük van a kivételezettség érzésének megteremtésére - a hős szerepére. Így kerülhet ellensúlyba a kicsinységük érzése, és meríthetnek erőt a lelki növekedéshez.

A gyermek nem a mesehős jósága miatt azonosul vele, hanem azért, mert a hős kiváltságos helyzete és szerepe vonzza.

A gyermeket a magány és az elszakadás kétségbe ejti, gyakran halálos félelmet érez. A mesehősnek (és ezzel együtt a gyermeknek) ugyanakkor ki kell lépnie a világba, ha meg akarja találni a helyét, és azt az embert, akivel ezentúl boldogan élhet majd. A mese ezen aspektusai azt a reményt hordozzák, hogy a gyermeknek ezentúl soha többé nem kell már szeparációs szorongást átélnie.

a mese szerepe a gyermek eleteben

A mesehős egy ideig magányosan halad az útján, ahogy a gyermek is gyakran magányosnak érzi magát. A hőst a természet egyszerű dolgai: a fák, az állatok stb. segítik harcában, mint ahogy a gyermek kapcsolata is szorosabb ezekkel az elemekkel, mint a legtöbb felnőtté (Bettelheim, 1975).

A hős sorsa példa a gyermeknek: érezheti magát kitaszítottnak és elhagyatottnak, mint aki sötétben botorkál, mégis óvják minden lépését, és ha kell, segítenek neki. A gyermeknek szüksége van a magányos hős példájára, aki elszigeteltsége ellenére is értelmes és hasznos kapcsolatokat alakít ki a környező világgal.

A hős szerepe a belső konfliktusok rendezésében is nagy segítség a gyermek számára. Megélheti a mindenhatóságot anélkül, hogy bűntudatot kellene éreznie anyjával vagy apjával szembeni rivális szerep felvétele miatt. Ugyanakkor a visszafojtott agresszív késztetések is pozitív felhangot, engedélyt kaphatnak a mese által, a hős szerepében (aki legyőzi, „megöli” ellenségét...).


Forrás:
1. Kende, BH: Gyermekpszichodráma. Osiris, Budapest, 2000.
2. Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 1985.
3. Kárpáti Gy: Szimbólumok és metaforák jelentősége az individuálpszichológiai gyermek- és felnőtt terápiákban. Az individuálpszichológia útjain. A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület folyóirata. 2015.

Illusztrációk:
Designed by Freepik - 1
Designed by Freepik - 2

Kategória: Blog

varazsmuhely gyermekpszichodráma csoport október 5.-től Budapesten

A gyermekpszichodrámáról röviden

A gyermekpszichodráma egy olyan csoportos módszer, ahol szimbolikus formában (a mese és a dráma elemeinek segítségével) jeleníthetik meg és dolgozhatják fel a gyerekek a számukra nehéz helyzeteket, konfliktusokat.A gyermekek nyelve a játék és a mese, ezért ebben a formában tudják leginkább kifejezni magukat, szükségleteiket, és találhatnak megoldást problémáikra.

gyermekpszichodrama csoport budapesten

A gyerekek (jelmezbe bújva) a saját maguk alkotta történet, mese eljátszásával egy varázslatos csodavilágba kerülnek, ahol minden megtörténhet. Érzelmeiket, indulataikat szabadon kifejezhetik, személyiségük olyan részeit bontakoztathatják ki, amit eddig elnyomtak magukban. Ezáltal megbarátkozhatnak önmagukkal, megerősödhetnek sokszínűségükben, a mindennapokban pedig kiegyensúlyozottabbak lesznek, könnyebben tudják kezelni a konfliktusokat, és jobban tudnak kapcsolatot teremteni a többiekkel. A spontán játék felszabadítja a gyermek kreativitását, segíti személyiségfejlődését. A csoportvezetők a gyerekektől kapott szerepben teljes beleéléssel részt vesznek a játékban, és közben nyomon követik a történéseket.

gyermekpszichodrama csoport budapesten

Vezetőként hisszük, hogy minden gyerekben (és felnőttben) van olyan erőforrás, amivel képes saját nehézségeit megoldani, kilépni megszokott köreiből, képes a fejlődésre. Ehhez kínál lehetőséget a gyermekpszichodráma.

Bővebb információt a módszerről a gyermekpszichodrama.hu oldalon és a A gyermekpszichodráma mesés világa cikkben kaphatnak.

Konzultáció

A csoportba kerülést a szülőkkel való konzultáció előzi meg. Ilyenkor átbeszéljük, hogy milyen céllal kerestek meg minket, és milyen lehetőségeket hordoz a csoport a gyermek számára.

Keretek

Életkor

6-9
évesek

Csoportlétszám

maximum
6-8 fő

Időpont

Csütörtökönként 15h
(első alkalom: 2017. október 5.)

Helyszín

ABC Pszichoterápia
1082 Budapest, Üllői út 66/b

Ár

2500,- Ft/alkalom
Első körben 10 foglalkozást tartunk
A foglalkozásokat megelőző, illetve azt követő szülői konzultációk ingyenesek

Vélemények

Néhány gyerek és szülő véleménye a 2016-2017-es év gyermekpszichodráma foglalkozásai után

"A fiunk nagyon felszabadult a foglalkozások után és alig várja a következőt"

Egy csoporttagunk édesanyja

"Itt azok lehetünk,
akik akarunk!"

Egy 9 éves csoporttagunk

"Az a jó, hogy olyan mintha ti is gyerekek lennétek."

Egy 10 éves csoporttagunk

"A kislányunk már nem utálja annyira az iskolát. Szerintem ebben a dráma is segített."

Egy csoporttagunk édesanyja

Jelentkezés

Csoportvezetők

Varga Anna
klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • +36 70 940 1366

Salamin Csilla
mentálhigiénés
szakember

  • Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.
  • +36 20 992 9432

Illusztrációk:freepik.com

Kategória: Tréningek

Mi a gyermekpszichodráma?

A gyermekpszichodráma egy olyan csoportterápiás módszer, ahol a gyermekek meséket találnak ki, és a két csoportvezetővel együtt jelmezekbe bújva ezeket le is játszák. A mesék, történetek létrehozásával mindenki egy alkotó folyamat részesévé válik. A spontán játék felszabadítja a résztvevő gyermek kreativitását, bővíti szerep-repertoárját, katartikus élmény lehetőségét kínálja, és ezáltal énerősítő, személyiségfejlesztő hatása van. A csoportélmény előmozdítja a kölcsönös megértés és elfogadás légkörének kialakulását is.

A gyermekpszichodráma keretei

A csoportok egy tanéven keresztül heti rendszerességgel 60-90 percben zajlanak. Csak akkor van értelme, ha a gyerek örömét leli a játékban, és szívesen jön. A csoportban általában 5-6 hasonló korú gyermek vesz részt. Az együtt töltött játéknak két fontos szabálya van:

  • „Mintha”: úgy játszunk, hogy egymásnak nem okozunk fájdalmat sem szóval, sem tettel. Ez biztosítja azt, hogy az agresszivitás szimbolikusan fejeződjön csak ki, ami megnyugtatja a gyermeket.
  • Titoktartás: a vezetők nem mesélik el a csoport játékait. A gyermek viszont, ha szeretne, otthon mesélhet a saját élményeiről. Fontos, hogy a szülők tartsák tiszteletben a gyermek határait, ne kérdezgessék, hogy mit játszott - csak azt és akkor mesélhessen el, amit és amikor szeretne.

gyermekpszichodrama-2 

Hogyan zajlik egy-egy foglalkozás?

A csoportba megérkező gyermekek közös rajzolással és beszélgetéssel kezdik a foglalkozást. A rajzokból és a beszélgetésből bontakoznak ki a lejátszandó történet körvonalai. Elsőként a történet vázát javasló gyermek választ szerepet, majd a többiek is. A pszichodramatisták aktív részvételével megindul maga a játék, ami improvizációkon keresztül nyeri el végső formáját. A gyerekpszichodrámában a gyermekek egy mesés csodavilágban találják magukat, ahol minden megtörténhet. A gyermekek varázslóvá válhatnak, olyan szerepet választhatnak, amilyet szeretnének, az történik velük, amit ők maguk kitalálnak. Részvételük a többiek történetében szabadon választott.

A csoportvezetők szerepe

A gyermekpszichodrámában nem magyarázunk, nem kommentálunk, nem vonunk le tanulságokat. A csoportokat vezető felnőttek szerepe, hogy a gyermekek rendelkezésére álljanak, hogy lehetővé tegye a résztvevők önértékérzésének, énérzékelésének megváltozását. Új típusú kapcsolatrendszer kiépítésére törekszik, ahol a gyerek önmagát alkotó, eredeti, szeretetre méltó lényként ismerheti fel. A játékokban a dramatisták kettős szerepben vesznek részt. Egyrészt ott vannak, ahol az egyes gyerek, alkalmazkodnak hozzá, törekednek érzéseik megérzésére és megértésére. Másrészt a játékon belül értelmezik, irányítják a folyamatokat, figyelnek a csoport egészének történéseire. A csoportmunka során a cselekvés szimbolikus kifejezést nyer. Sohasem a konkrét tünetre fókuszál (ami áttételesen és szimbolikusan a gyerek játékában jelenik majd meg). Ezért jól feldolgozhatók a különböző magatartászavarok (hipermotilitás, agresszivitás, figyelemzavar) és a pszichoszomatikus rendellenességek is, valamint lehetővé válik a nehéz helyzetben lévő gyermekek (kapcsolati nehézségek, válás, bántalmazás) élményeinek megjelenítése és feldolgozása is.

Szülő-konzultációk

A csoportba való jelentkezés után a szülőkkel külön találkozunk, és átbeszéljük mindazt, amit fontosnak tartanak és tartunk a foglalkozásokkal kapcsolatban. Fontos, hogy lehetőség szerint mindkét szülő jelen legyen. Ezután egy külön alkalommal kerül sor a gyermekkel való találkozásra, ahol felajánljuk neki a pszichodramatikus játék lehetőségét, és meghívjuk a műhelybe. Röviden ismertetjük a műhely működésmódját, jellegét és szabályait, és feltesszük neki a kérdést, akar-e benne részt venni. Amennyiben a gyermeket bizonytalannak érezzük, időt hagyhatunk neki a döntésre egy későbbi találkozás megbeszélésével vagy javasolhatunk egy próbaülést. Fontos, hogy csak akkor járjon a csoportba, ha ez örömet okoz számára. Csak akkor fogadjuk el a jelentkezését, ha a drámatevékenység kifejezetten érdekli. Amennyiben a gyermek válasza kielégítő, akkor kerülhet sor a szülőkkel való szerződéskötésre, amely tartalmazza a csoportfoglalkozások számát, kereteket, árat, a hiányzásokkal kapcsolatos információkat. Noha a terapeuták elsősorban a gyermekkel foglalkoznak, lehetőséget biztosítunk arra, hogy ha a szülő szükségét érzi, konzultáció keretében beszéljük meg a felmerülő kérdéseket. Ha a gyermek problémája kapcsán a szülő megkeresi a pszichodramatistákat, azt feltétlenül a gyermek tudomására érdemes hozni. A folyamatban a szülő együttműködése nélkül a gyermek fejlődése nehezen képzelhető el.


Forrás:
1. Kende B. Hanna: Gyermekpszichdráma. Osiris, 2000, Budapest. 56-61. old.
2. http://www.gyermekpszichodrama.hu/pages/a-modszerrol

Kategória: Blog