A mese szerepe a gyermek életében - 1. rész

A mese szerepe a gyermek életében - 1. rész
szeptember 8, 2017

A hős-szükséglet, és ami mögötte van

A 4-6 éves gyermek lelkivilágát gyakran uralják a fizikai-fiziológiai kisebbrendűség, a szülőkhöz mért kicsiség és értéktelenség érzései (Adler, 1927 In: Kárpáti, 2015).

A mesékben ugyanaz a szélsőségesség van jelen, mint ami a gyermeki gondolkodásban, ahol minden ember vagy jó, vagy rossz, nincs átmenet. A gyermekeknek emiatt szükségük van a kivételezettség érzésének megteremtésére - a hős szerepére. Így kerülhet ellensúlyba a kicsinységük érzése, és meríthetnek erőt a lelki növekedéshez.

A gyermek nem a mesehős jósága miatt azonosul vele, hanem azért, mert a hős kiváltságos helyzete és szerepe vonzza.

A gyermeket a magány és az elszakadás kétségbe ejti, gyakran halálos félelmet érez. A mesehősnek (és ezzel együtt a gyermeknek) ugyanakkor ki kell lépnie a világba, ha meg akarja találni a helyét, és azt az embert, akivel ezentúl boldogan élhet majd. A mese ezen aspektusai azt a reményt hordozzák, hogy a gyermeknek ezentúl soha többé nem kell már szeparációs szorongást átélnie.

a mese szerepe a gyermek eleteben

A mesehős egy ideig magányosan halad az útján, ahogy a gyermek is gyakran magányosnak érzi magát. A hőst a természet egyszerű dolgai: a fák, az állatok stb. segítik harcában, mint ahogy a gyermek kapcsolata is szorosabb ezekkel az elemekkel, mint a legtöbb felnőtté (Bettelheim, 1975).

A hős sorsa példa a gyermeknek: érezheti magát kitaszítottnak és elhagyatottnak, mint aki sötétben botorkál, mégis óvják minden lépését, és ha kell, segítenek neki. A gyermeknek szüksége van a magányos hős példájára, aki elszigeteltsége ellenére is értelmes és hasznos kapcsolatokat alakít ki a környező világgal.

A hős szerepe a belső konfliktusok rendezésében is nagy segítség a gyermek számára. Megélheti a mindenhatóságot anélkül, hogy bűntudatot kellene éreznie anyjával vagy apjával szembeni rivális szerep felvétele miatt. Ugyanakkor a visszafojtott agresszív késztetések is pozitív felhangot, engedélyt kaphatnak a mese által, a hős szerepében (aki legyőzi, „megöli” ellenségét...).


Forrás:
1. Kende, BH: Gyermekpszichodráma. Osiris, Budapest, 2000.
2. Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 1985.
3. Kárpáti Gy: Szimbólumok és metaforák jelentősége az individuálpszichológiai gyermek- és felnőtt terápiákban. Az individuálpszichológia útjain. A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület folyóirata. 2015.

Illusztrációk:
Designed by Freepik - 1
Designed by Freepik - 2

Varga Anna

Felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Egészségügyi működési nyilvántartási szám: 1165 | Adószám: 66676907-1-43 | Magyar Orvosi Kamarai nyilvántartási szám: 501064

Kognitív viselkedésterápiás végzettségét az Egyesült Államokban szerezte. Emellett a Tranzakcióanalízis, NLP, Autogén Tréning, Pszichodráma és Hipnoterápia módszerekben képződött. Főbb szakterületei: depresszió, pánikbetegség valamint egyéb szorongásos problémák, személyiségzavar.