Az ABC jelentése az 1. részben említett három egységnek a rövidítése:

A - Aktiváló helyzet – az a szituáció, amely az érzéseinket „aktiválja”

B - a helyzetben jelentkező gondolatok (angolul: Beliefs)

C - a helyzetben jelentkező érzések és viselkedés (angolul: Consequences)

Mondhatjuk tehát, hogy e három tényező (ABC) életünk minőségének legfontosabb meghatározói. Az általunk képviselt kognitív viselkedésterápiás üléseken abban segítünk, hogy ezeket a tényezőket feltérképezzük (a gondolatok és érzések gyakran nem tudatosak), és ezek fényében segítünk új perspektívákat felállítani, amely megoldja és feloldja az érzelmi konfliktusokat. Ennek pedig viselkedéses és testi érzeti szinten is pozitív következményei vannak.

1. Példa: Szociális szorongás

A - Egy céges prezentáció megtartása

B - Mindenáron pozitív benyomást kell keltenem a közönségben.... mi van, ha valami szörnyűt mondok, vagy tévedek?.....
            mi van, ha valami rosszat fognak gondolni rólam?... mi van, ha ez az utolsó esélyem?....

C - (1- érzés:) Szorongás
            (2- viselkedés:) Visszahúzódás, leblokkolás, remegés

Szinte minden társas helyzetben meghatározott benyomást szeretnénk kelteni másokban. Ezzel párhuzamosan az ehhez szükséges képességeinket is. Minél inkább jó benyomást akarunk kelteni („követeljük”, „elvárjuk” magunktól a teljesítményt), ám ehhez képest minél kevesebbnek érezzük a képességeinket ennek megvalósításához, annál nagyobb szorongást kelt mindez bennünk. Itt tehát az ÖNMAGAMMAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK jelenti a központi gondolatsort, ami végül szorongáshoz vezet.

2. Példa: Harag, düh

A - Valaki, aki fontos nekem, nem tartotta magát az egyezségünkhöz (késett a találkozóról, kolléga, aki nem végezte el a saját
            feladatát stb.)

B - Tartania kellene magát a megbeszéltekhez. Az embereknek felelősségteljesen kellene viselkedniük... hogy viselkedhet
            valaki így? Felelőtlen! Nem lenne szabad így beszélnie velem.... stb.

C - (1- érzés:) harag, düh
            (2- viselkedés:) agresszív magatartás, destruktív konfliktusokba keveredés, kiabálás stb.

Az a harag, amely nem konstruktív, hanem inkább árt (nekünk is, másoknak is, és a másokkal való kapcsolatunknak is) a SAJÁT, MÁSOKKAL SZEMBENI ELVÁRÁSAINK mellékterméke. Amikor ezt mondjuk: „Feldühítettél, megsértettél...”, a saját érzéseinkkel kapcsolatos felelősséget egy másik emberre hárítjuk. MI DÜHÍTETTÜK FEL SAJÁT MAGUNKAT, hagytuk, hogy fedühödjünk, és ezzel elvetettük azt a lehetőséget, hogy egészségesen gondolkodjunk az adott helyzetben. A saját érzéseinkért felvállalt felelősség (ÉRZELMI FELELŐSSÉG) a szeméyles fejlődés és növekedés sarokköve.

Ha többet szeretnél megtudni az érzelmek kezeléséről, asszertív viselkedés elsajátításáról vagy a hatékony kommunikációs módszerekről, nézz körül programkínálatunkban.


Felhasznált irodalom:
1. Ellis, A.: Overcoming Destructive Beliefs, Feelings and Behaviors: New Directions for Rational Emotive Behavioral Therapy. Prometheus, 2001.
2. Ellis, A., Harper, R. A.: A Guide to Rational Living. Wilshire Book Co., 1975.
3. Ellis, A.: How to Control Anxiety Before it Controls You. Citadel, 2000.

Kategória: Blog

Az ABC modell az amerikai pszichológus, Albert Ellis Racionális Emotív Viselkedésterápiájának egyik kulcsfogalma (angolul: Rational Emotive Behavior Therapy - REBT). Míg Aaron Beck-et a kognitív viselkedésterápia atyjának, Ellist a szakma képviselői a kognitív viselkedésterápia nagyatyjának tartják.

Ellis egyik fő motívuma Epiktétosz sztoikus filozófus (i.sz. 55 – i.sz. 102) által jegyzett mondat: „Az embereket nem maguk az események aggasztják, hanem az, ahogyan azokról gondolkodnak.” Ellist, a pszichoanalitikus praxisában történt esemény 1, és Epiktétosz gondolata arra a felismerésre sarkallta, hogy érzelmeink alakulásában gondolkodásmódjaink kulcsszerepet játszanak.

Ha például azt gondolom, hogy „Semmit sem érek.”, „Csak akkor vagyok boldog, ha szeretnek.”, akkor a depresszió, a szorongás, a düh és más negatív érzelmek viharai megtépázhatják lelki egészségemet. Ha viszont azt gondolom, hogy „Jól vagyok, képes vagyok megoldani az élet mindennapi megpróbáltatásait.” „Boldog lehetek úgy is, ha nem feltétlenül érzem más szeretetét.”, akkor az ezek a gondolatok által generált pozitív érzések újabb pozitív hatst válthatnak ki, akár testi szinten is.

A „Racionális” szó a ráció, azaz gondolkodás fontosságát, az „Emocionális” pedig az érzelmek szerepét jelzi Albert Ellis által kidolgozott terápiás módszer (REBT) nevében. A „Viselkedés” (azaz „Behavioral”) pedig az érzések és gondolkodás által létrehozott valóság viselkedéses elemét hangsúlyozza. Ha például a fent említett negatív gondolatok árasztanak el, akkor ez a viselkedésemben is megjelenik: visszahúzódok, elzárkózok másoktól. Ha pedig a fent említett pozitív gondolatokat érzem magaménak, akkor kedvem van társas életet élni, barátkozni, és a munkámban is sikeresebbnek érzem magam.

Ellis (ahogyan később A.T. Beck is felsimerte) az érzelmi problémák okozójának a torz gondolkodásmódokat tartotta. A torz gondolkodás alatt teljesen hétköznapi elképzeléseinket érthetjük, amelyek alig tűnnek furcsának. A „Kell, kellene” elvárások például egy olyan gondolatcsoport, amely szinte mindnyájunknál felismerhető, mégis sokszor hátráltató érzéseket és viselkedéseket szül (ld. Példák a 2. részben).

A gondolatok, mély sémák, törvényszerűségek annyira mélyen bennünk vannak, hogy sokszor a világ legtermészetesebb igazságainak érezzük őket. Mondhatni, csecsemőkorunktól kezdve magunkévá tesszük azt a gondolkodásmódot, amely első mikro-környezetünkre jellemző (azokra a felnőttekre, akik körülvesznek minket). Emiatt ezek a sémák, gondolkodásmódok rendkívül makacsul tartják magukat, és sokszor hamis biztonságérzetet adnak. A terápia célja ezek felismerése, megvitatása, szükség esetén átformálása, átbillentése.


1. Ellis az 1950-es évek elején tisztes analitikusként a kanapén fekvő kliens szabad asszociációt hallgatta. Miután befejezték, Ellis egy tisztázó kérdést tett fel a kliens egyik érzésével kapcsolatban. A kliens hirtelen megvilágosodva így kérdezett vissza: „Azt akarja mondani, hogy ha a helyzetről másként gondolkodnék, akkor teljesen másképp, jobban érezném magam?” A történet szerint Ellis ennek a megjegyzésnek, és a már fentebb emlatett epiktétoszi gondolatnak nyomán gondolkodott el, és fejlesztette ki kognitív viselkedésterápiás módszerét.

Kategória: Blog