Mi a kognitív viselkedésterápia?

Mi a kognitív viselkedésterápia?
október 19, 2017

A kognitív viselkedésterápia időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló pszichológiai és pszichoterápiás beavatkozás. Alaptétele szerint a viselkedést és az érzelmeket nagymértékben befolyásolja az, ahogyan a személy a világot önmaga számára megalkotja.

A viselkedés és az érzelmek tehát szoros összefüggésben vannak mély, gyakran nem tudatos hiedelmekkel, amelyeket gyermekkorban sajátítunk el. Emiatt problémától függően a múlt feltárása is fontos lehet, noha a kognitív viselkedésterápia jellemzően a jelenre és a jövőre fókuszál. Célja a problémákat fenntartó gondolkodási sémák és viselkedés megértése illetve megváltoztatása, valamint a megküzdő stratégiák és a problémamegoldó technikák elsajátítása.

Milyen esetekben hatékony a kognitív viselkedésterápia?

A kognitív viselkedésterápia a depresszió és a szorongás tekintetében bizonyítottan hatékony. Továbbá klinikai vizsgálatok alapján az alábbi problémákra is tartós megoldást jelenthet (a teljesség igénye nélkül):

  • Impulzuskontroll-zavar (dühkitörések)
  • Pánikrosszullétek
  • Serdülők problémái
  • Hangulatingadozások
  • Evészavarok
  • Fóbiák
  • Alvásproblémák
  • Kapcsolati problémák

A kognitív viselkedésterápia módszereivel a súlyosabb pszichés megbetegedések esetén (függőségek, bipoláris zavar, skizofrénia) is pozitív eredményeket értek el.

A kognitív viselkedésterápiát hipnózissal kiegészítve sok tanulmány több probléma esetén még hatékonyabbnak találta.

Hogyan zajlik a kognitív viselkedésterápia?

Általában heti egy alkalommal 50 perces ülésekben, ahol a kliens és a pszichológus együttesen dolgoznak és gondolkodnak a probléma megértésén, és azok megoldására új stratégiákat építenek ki.

A kognitív viselkedésterápia sok más pszichoterápiától abban különbözik, hogy a pszichológus egyenrangú és együttműködő partnerként viszonyul a klienshez, aki az ülések aktív résztvevője.

A pszichológussal együttesen feltárják a problémát, majd célokat tűznek ki, amelyek felé a terápia során haladni szeretnének. A célok kitűzése alapul szolgál a terápiás ülések tervezéséhez és a megoldások megtalálásához.

A pszichológus aktív részt vállal az ülések strukturálásában. Ahogy a javulás egyre láthatóbb, és a kliens számára tapasztalhatóbbá válik, a kliens megragadja és elmélyíti azokat a elveket és eszközöket, amik a leginkább segítik a javulását. Végül, a kliens az erőforrásaiban megerősödve önállóan folytatja tovább életét, és a terápia lezárul.

Miért van szükség házi feladatokra?

A házi feladatok a probléma kialakulásának és megjelenésének megfigyelését és lehetséges új problémamegoldó stratégiák kipróbálását célozzák. Azok, akik nyitottak a házi feladatok elvégzésére, maximálisan hasznosítani tudják a terápia nyújtotta lehetőségeket.

Sok depresszióban szenvedő ember például azt mondja, hogy addig nem szeretne társas környezetbe vagy munkahelyre menni, amíg jobban nem érzi magát. Ilyenkor a kognitív viselkeédsterápia révén alternatív szemléletmódokra is lehetőség nyílik: a társas aktivitásokban való részvétel apró lépésekben elkezdődhet (pl. egy baráti találkozás egy teázóban), és ezáltal egyre jobban is érezheti magát az egyén. Gyorsabb javulást tapasztalhatnak meg azok, akik nyitottak egy-egy közösen megbeszélt otthoni feladatra, mint azok, akik pusztán a beszélgetést részesítik előnyben.

A kognitív viselkedésterápia célja tehát az új készségek elsajátítása is. Egy szorongásban szenvedő ember például élete során gyakran azt tanulja meg, hogy a szorongást keltő helyzetek elkerülhetők, ám ezzel együtt élettere beszűkül, és a félelem is fennmarad. A kognitív viselkedésterápiában azonban fokozatosan megtanul szembenézni a félelmeivel, és ahogy saját képességeit és erőforrásait egyre inkább megtapasztalja, úgy lesz egyre felszabadultabb, életminősége pedig nagymértékben javul.

A kognitív viselkedésterápia bizonyítottan ugyanolyan hatékony az otthon végezhető, Magyarországon ingyenesen elérhető online önsegítő terápiás programok esetében is, mint a személyes találkozások esetében.


Forrás:
1. Assen A, Alibhai A (2007). Cognitive Hypnotherapy for Depression: An Empirical Investigation. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis. 55 (2): 147–66. PMID 17365072. doi:10.1080/00207140601177897.
2. Beck JS (2011). Cognitive Behavior Therapy. Basics and Beyond. The Guilford Press. New York.
3. Elkins G, Johnson A, Fisher W (2012). Cognitive Hypnotherapy for Pain Management. American Journal of Clinical Hypnosis. 54 (4): 294–310. PMID 22655332. doi:10.1080/00029157.2011.654284.
4.Kirsch I, Montgomery G, Sapirstein G (1995). Hypnosis as an adjunct to cognitive-behavioral psychotherapy: A meta-analysis. Journal of Consulting and Clinical Psychology. 63 (2): 214–20. PMID 7751482. doi:10.1037/0022-006X.63.2.214.
5. Perczel Forintos D, Mórotz K (Szerk.) Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 2009.
6. https://en.wikipedia.org/wiki/Cognitive_behavioral_therapy

Varga Anna

Felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Egészségügyi működési nyilvántartási szám: 1165 | Adószám: 66676907-1-43 | Magyar Orvosi Kamarai nyilvántartási szám: 501064

Kognitív viselkedésterápiás végzettségét az Egyesült Államokban szerezte. Emellett a Tranzakcióanalízis, NLP, Autogén Tréning, Pszichodráma és Hipnoterápia módszerekben képződött. Főbb szakterületei: depresszió, pánikbetegség valamint egyéb szorongásos problémák, személyiségzavar.