„Okos vagy! Ügyes vagy! Te buta!” - Címkézés a mindennapokban

„Okos vagy! Ügyes vagy! Te buta!” - Címkézés a mindennapokban

Budapest utcáin közlekedve gyakran botlok olyan helyzetekbe, ahol az egymásba szaladt motorosok, autósok vagy kerékpárosok „emelkedett hangnemben”, nyomdafestéket nem tűrő szavakkal illetik egymást. De beszélhetnénk itt számtalan más helyzetről és esetről is – óvodában, iskolában, munkahelyen. Talán már fel sem tűnik nekünk, hogy milyen gyakran látjuk el egymást címkékkel.

Az ún. címkézés többek között a kognitív-viselkedésterápiából is jól ismert „Kognitív torzítások” lista egyike. Címkéket ragasztunk egymásra, és ezek alapján tesszük a megfelelő skatulyába egymást: a másik „buta”, „okos”, „hülye”, „jó fej” stb., hogy csak a viszonylag szebb kifejezéseknél maradjunk. A többség pedig a skatulyázástól adekvát módon szorongani kezd, és onnantól kezdve attól fél, hogy mit fognak gondolni róla mások. Vagyis felüti a fejét a megszégyenüléstől való félelem! Ezért aztán sokszor már magunkat is felcímkézzük, nehogy a másik tegye ezt meg: „Jaj de hülye vagyok!”, „De béna vagyok!”.

De... mire is jó ez? Egyértelműen van funkciója, hiszen ha nem lenne, nem tennénk ilyet. Védekezünk. Védjük magunkat mások címkéitől úgy, hogy önmagunkat címkézzük fel. És védjük magunkat a másikkal szemben azzal is, hogy a másikat címkézem fel. Mintha egymással örökös harcban kellene állnunk, és örökös versengésben – ki a jobb, ki az ügyesebb, ki a gazdagabb, ki a dögösebb, ki a macsóbb, kinek van több gyereke, és kinek „csak” egy??? Kinek vannak nagyobb mellei, szempillái, deltásabb izmai, és kisebb orra....És ez elkezdődik már az óvodában is – kinek van szebb cipője? Kinek van menőbb autója? Netán már telefonja is... és a címkézés úgy folyik már az ovis csoportokban is, hogy az óvodapedagógusok észre sem veszik, mi zajlik.... a szülők sem... hiszen otthon is ezt tesszük. Címkézünk. "De buta vagy.... Te ügyes! Te szép! Te hálátlan!"

El tudnánk-e képzelni életünket címkék nélkül? Ha láthatatlan csápokat növesztenénk ezek érzékelésére, és ezt a társadalmilag is káros folyamatot leállítanánk, vajon szebb lenne-e nélkülük az életünk (akár pozitív, akár negatív címkékről legyen is szó)? Meggyőződésem, hogy igen. Próbáljuk csak ki egy órára... megéri! Egyszerűen jobban érezzük magunkat nélkülük!

A címkézés egy statikus állapot megörökítése. Az élet viszont egy folyamat, amely percről percre változik. Minden percben változunk, ezért helyesebb, ha csak viselkedéseket írunk le, pl.: „ó, most ezt nagyon elrontottam!” (a „de hülye vagyok” helyett); „elég bután viselkedik” (a „buta” helyett). Mi a különbség? Árnyalatnyi, de a lényeg célba talál. Érdemes átszoktatnunk magunkat erre a másfajta gondolkodásra, amelyet a kognitív viselkedésterápia is képvisel. A címkézés esetében a személyt, az Én-t pecsételjük meg, a viselkedés leírásában magát a viselkedést, miközben az Én továbbra is ’csak’ Én marad (se nem buta, se nem okos, se nem... csak Én).

Ha elképzeljük, hogy az "Én" maga a személy, a viselkedés pedig a ruha, akkor tudjuk, hogy ha a ruha szűk, vagy nem tetszik, le tudjuk cserélni, változtatni tudunk rajta: bővíteni vagy átszabni. Ugyanígy, a viselkedésen is tudunk változtatni. Ha valakinek a személyét ("Énjét") bántjuk, ezzel kapcsolatban olyan élményünk van, hogy nem tudunk rajta változtatni. Ha egy ruha szűk, attól még nem mondjuk azt, hogy a ruha viselője is „szűk”. Ha csúnyán viselkedsz, attól még nem vagy „rossz” ember. Ugyanolyan értékes és szerethető vagy ilyenkor is, de a viselkedésed ilyenkor nem szerethető, nem helyes, nem hasznos. Ezért ilyenkor ne önmagad utasítsd el, csak a helytelen viselkedést, amin viszont lehet változtatni....

Varga Anna

Felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Egészségügyi működési nyilvántartási szám: 1165 | Adószám: 66676907-1-43 | Magyar Orvosi Kamarai nyilvántartási szám: 501064

Kognitív viselkedésterápiás végzettségét az Egyesült Államokban szerezte. Emellett a Tranzakcióanalízis, NLP, Autogén Tréning, Pszichodráma és Hipnoterápia módszerekben képződött. Főbb szakterületei: depresszió, pánikbetegség valamint egyéb szorongásos problémák, személyiségzavar.

Bővebben

ÚJDONSÁGAINK

Vess véget a szorongásnak! - Online csoport  - ABC Pszichoterápia

Vess véget a szorongásnak!
2024. április 19-től

Ha hónapok vagy évek óta szorongásos rosszullétek fogságában érzed magad, itt az ideje a változásnak!
Neked hoztuk létre azt a 6 alkalmas online csoportfoglalkozást, amelyben megtanulhatod, hogyan építsd le az egész életedet hátráltató szorongást a kognitív viselkedésterápia eszközeivel.

Online tudatos jelenlét (Mindfulness) csoport indul 2022. május 26-tól - ABC pszichoterápia

Tudatos jelenlét (MBCT)
2024. április 12-től

Csatlakozz mindfulness (MBCT) csoportunkhoz, hogy megtapasztald, mit jelent a tudatos jelenlét.
Olyan technikákat sajátíthatsz el, amelyek segítenek az önismeret növelésében, a stressz csökkentésében, a depresszió és egyéb érzelmi problémák kezelésében vagy megelőzésében, valamint a viselkedés tudatos irányításában.

Érzelmi intelligencia a munkahelyen Workshop - ABC Pszichoterápia

Érzelmi Intelligencia a Munkahelyen - Workshop
2024. április 26-tól

Fedezd fel az érzelmeid erejét az Érzelmi Intelligencia a Munkahelyen workshopunkkal!
Készen állsz arra, hogy átalakítsd a munkahelyi és személyes kapcsolataid, könnyebben megbirkózz az élet kihívásaival, és önmagad és mások mélyebb megértésével kezedbe vedd az érzelmeid irányítását? Jó helyen jársz!