Varga Anna

Varga Anna

Felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Egészségügyi működési nyilvántartási szám: 1165 | Adószám: 66676907-1-43 | Magyar Orvosi Kamarai nyilvántartási szám: 501064

Kognitív viselkedésterápiás végzettségét az Egyesült Államokban szerezte. Emellett a Tranzakcióanalízis, NLP, Autogén Tréning, Pszichodráma és Hipnoterápia módszerekben képződött. Főbb szakterületei: depresszió, pánikbetegség valamint egyéb szorongásos problémák, személyiségzavar.

Az emberek közötti kapcsolatok nagy mértékben képesek a testi folyamatokat befolyásolni, egészen a gének működéséig. A gyerekeknél különösen nagy a kapcsolatok jelentősége, amelyek elsősorban a szülőkhöz vagy más fontos emberekhez fűződnek. A korai gyermekévek kikövezik a későbbi testi és lelki folyamatokhoz vezető utat.

Számos modernkori stresszkutatás utal arra, hogy a szerető anyai törődés pozitívan hat a felnőttkori stresszreakciókra. Az aktív anyai gondoskodás megvédi a csecsemő stresszgénjeit attól, hogy felnőttkorban túl élénken reagáljanak. (Meaney MJ & Szyf M (2005). Maternal care as a model for experience dependent chromatin plasticity? Trend Neurosci 28: 456-463.)

Disszociáció

Pszichés szempontból a disszociáció eltávolodást jelent az éppen aktuális helyzettől, amikor az ember “mintha nem lenne jelen”. Az enyhe disszociatív jelenségekkel a hétköznapokban is találkozhatunk. Legenyhébb formája például az álmodozás vagy ha valamit teszünk, és utólag fogalmunk sincs, hogy közben mi játszódott le.

A disszociáció erősebb formáinál idegennek vagy “zsibbadtnak” érzi magát az ember, nincs megfelelő kapcsolata a helyzettel vagy a saját testével – ez az ún. derealizációs vagy deperszonalizációs élmény. Olyankor is át tudunk élni ilyet, ha nagyon fáradtak, kimerültek vagyunk.

A disszociáció erőteljesebb formáinál a tudat és az érzés teljesen eltávolodik a pillanatnyi valós helyzettől. Az egész testben vagy bizonyos testrészekben egyfajta zsibbadtságérzés léphet fel. Ilyen súlyos disszociáció leggyakrabban a traumák áldozatainál figyelhető meg. A tartósan súlyos disszociációs állapotok messzire eltávolítják az érintetteket a másokkal való érzelmi kapcsolatoktól, és a magány kibírhatatlan érzéséhez vezethetnek.

A disszociáció típusai

Szélsőséges helyzetekben nem csak a gyerekek, de a felnőttek is hajlamosak “eltávolodni saját maguktól”, aminek a célja, hogy kikerüljenek egy lelkileg és testileg elviselhetetlenné vált helyzetből.

A disszociáció tehát pszichológiai és neurobiológiai védőmechanizmus, amelynek célja a testi és lelki fájdalom elkerülése, illetve kikapcsolása. A disszociáció mintapéldája annak, hogy a külső helyzetek nemcsak lelki és testi élményeinket befolyásolhatják, hanem a testi működéseket is, egészen a génműködés szabályozásáig.

A nehezen érthető viselkedésmódok – például borderline személyiségzavar esetén – a mai tudomány feltételezése szerint kétségbeesett próbálkozások a disszociációtól való megszabadulásra.

A disszociációt olyan jelek váltják ki, amelyek többnyire a félelemhez kapcsolódnak. Ezek a jelek egy harmadik fél számára gyakran fel sem tűnnek, mert a traumák áldozatainak egy gondolat, egy belső kép vagy egy hirtelen felbukkanó emlékkép is kiváltó erejű lehet.

A súlyos disszociációnak két formája figyelhető meg:

  • Freezing (lefagyás) – hirtelen kiváltóik egy olyan reflex, amellyel az ember holtnak tetteti magát, és egyáltalán nem reagál, miközben az éber tudat megmarad;
  • "Átváltás" egy megváltozott, távoli tudatállapotba, amelyben érthetetlen, impulzív tevékenységekre kerülhet sor, illetve számos tünet léphet fel (önsebzés, impulzív falásroham, dühkitörtések).

Az ember életében a legelső súlyos disszociáció mindig egy szélsőséges, traumatikus helyzetben következik be. Ha az első súlyos traumaélmény gyermek- vagy fiatalkotban történik, akkor a disszociáció könnyebben “önállósodik”, azaz könnyebben válik kórossá, mert a szélsőséges trauma- és fájdalomélmények többek között a géneket is aktiválják. A disszociáció ilyen esetekben segít túlélni egy alig túlélhető helyzetet.

Az egyszer már “bejáratott” biológiai disszociációs reakció hajlamos a trauma utáni időszakban is megismétlőni, és akkor is fellépni, amikor nem traumahelyzetről van szó. Az először gyermekkorban megtörtént traumák kedveznek a későbbi disszociatív zavarnak, míg a felnőttkorban bekövetkezett traumaélmények jellemzően poszttraumás stressz-zavarhoz vezetnek.

A korai traumatikus élmények tehát nem csak rendkívül mély nyomokat hagynak a gyerekekben, hanem megváltoztatják az idegrendszeri struktúrákat és a génszabályozást is, főként a test endorfinrendszerében.

Korai trauma és borderline személyiségzavar

Korai trauma és borderline személyiségzavar

Az a disszociatív érzés, hogy az ember nem azonos saját magával, hogy belső ürességet és idegenséget érez a saját teste iránt, és mintha transzállapotban követnének el magukon impulzív önkárosítást – a borderline személyiségzavarral szoros összefüggésben van.

A borderline személyiségzavarra jellemző, hogy pubertáskor körül rendszeres, de hirtelen kialakuló belső állapotok lépnek fel náluk, amelyeket nagy nehézség árán tudnak csak jellemezni: hol alig elviselhető, belső feszültséggel járó agresszív érzelmi állapotok, hol a szorongással és a magánnyal telített leírhatatlan belső üresség állapota uralkodik el rajtuk. Ha más is jelen van, akkor ezek a hirtelen és turbulens állapotok heves veszekedésbe torkollnak, vagy a kapcsolat megszakítását eredményezik. Gyakran csak úgy tudnak megszabadulni a belső feszültségeiktől, ha megsebzik magukat.

A kezelésről

Az Edna Foa vezette nemzetközi szakértő bizottság poszttraumás stressz-zavarral kapcsolatos megállapítása: Psychotherapy first, vagyis első a pszichoterápia. Tudományosan bizonyított, hogy a pszichoterápia hathatós segítséget tud nyújtani a borderline és a disszociatív zavarok esetén is.
A konkrét módszertől függetlenül azonban nem a traumaélmény áll a borderline betegek terápiájának középpontjában, hanem az indulatkezelés. Ha a terapeutával már sikerült egy viszonylag stabil kapcsolatot kiépítenie, és be tudja tartan a terápiás szabályokat, akkor a terápiás munka oroszlánrészén már túl vannak. A munka meghatározó része a terápiás kapcsolat fenntarthatóvá tétele, valamint olyan segítség nyújtása, amellyel az egyén visszanyerheti az önkárosító viselkedésmódja fölötti önuralmát.


Forrás:
1. Bauer J.: A testünk nem felejt. Ursus Libris, 2011.
2. Foa E.B.: Psychosocial treatment of posttraumatic stress disorder. J Clinical Psychiatry 61 (5): 43-8, 2000.

Fotók: freepik.com

Mi a depresszió?

Az Eurostat legutóbbi, 2014-ben végzett felmérése szerint Magyarországon a felnőtt lakosság 10,3 százaléka depresszióban szenved, ami az Európai Unió vizsgált országai közül a legdepressziósabb nemzet lettünk.

A depresszió első jeleinek és tüneteinek megértése, valamint az érdemi segítség lehetőségeinek feltérképezése is kulcsfontosságú.

Az Egészségügyi Világszervezet becslései szerint 2030-ra a depresszió a legnagyobb egészségügyi terhet jelenti majd (WHO, 2008).

A depresszió egy általános egészségügyi állapot, amely nem-múló alacsonyfekvésű hangulattal, az érdeklődés elveszítésével, csökkent energiával és motivációval, folyamatos bűntudat érzésével, negatív énképpel, az étvágy elveszítésével, alvászavarokkal és a koncentráció csökkenésével járhat. A depresszió gyakran szorongással együtt jelentkezik. Ezek a panaszok krónikussá válhatnak, vagy vissza-vissza térhetnek, ami a mindennapi életminőségre és a tevékenységek végzésére is nagy mértékben kihathat.

Szomorúságot érzek vagy depressziót?

A szomorúság bizonyos életeseményekre adott természetes válasz. Néha azonban minden ok nélkül is lehet rosszkedvű valaki. Ezekben az esetekben gyakran helytelenül használjuk a ’depresszió” szót, amit múló hangulatként egy veszteség után érzünk. Ez a fajta szomorúság és rossz hangulat idővel feloldódik.

A klinikai depresszióban szenvedők ezzel szemben ingerültekké válhatnak, elveszítik érdeklődésüket és nehezükre esik a mindennapi akadályokkal szembenézni.

A klinikai depresszió több tehát, mint egy múló, időszakos alacsony hangulat. Ha azt veszed észre, hogy tartós, intenzív szomorúságot vagy depresszív hangulatot érzel több, mint két héten át, és ez már befolyásolja mindennapi életedet, fontos, hogy minél előbb keress segítséget. A depresszió esetében sok hatékony kezelési mód létezik, így minél előbb tartósan jobban érezheted magad.

Honnan ismerem fel, ha valaki depresszióban szenved?

Gyakran a hangulat- és a viselkedésbeli változások lassan következnek be, emiatt a depresszió gyakran nehezen észrevehetően alakul ki. Az emberek sokszor nehezen beszélnek legsötétebb gondolataikról és érzéseikről. Ha úgy véled, hogy egy hozzád közel álló személy depresszióban szenved, de nehezen beszél róla:

  • Beszélj aggodalmaidról, és bátorítsd őt, hogy keressen fel egy szakembert
  • Rendszeresen jelentkezz be hozzá, és kövesd nyomon, hogy segítséghez jutott-e

A depresszió tünetei

A depressziónak fizikai és érzelmi jelei és tünetei lehetnek. Az alábbi tünetek megléte nem feltétlenül jelent depressziót, de érdemes ellenőrizni vagy a háziorvosoddal átbeszélni.

Érzelmek:

  • Szomorúság, valamint a megszokottnál több sírás, szorongás vagy ingerültség
  • Reménytelen, önmagaddal kapcsolatban negatív érzések
  • Egyedüllét, elzárkózás másoktól
  • Kimerültség
  • Bűntudat
  • Düh

Gondolatok:

  • „Problémáim túl bonyolultak, nem lehet őket megoldani.”
  • „Az élet túl nehéz.”
  • „Minden rosszra fordul.”
  • „Nem érek semmit.”
  • „Minden az én hibám.”

Változások:

  • Motivációban
  • Az örömforrások megtalálásában
  • Alvás minőségében (túl sok alvás, alvás közben ébredések, egyéb alvásproblémák)
  • Étvágyban, súlyban
  • Az egészséges intimitás megélésében
  • Koncentrációban és emlékezésben
  • Alkohol- vagy droghasználat.

Ha a fentiek közül három vagy annál több panasz, több mint két hétig jelen van, minél előbb fordulj háziorvosodhoz vagy más, kompetens szakemberhez!

Segítségkérés

Sokszor nehéz segítséget kérni, hiszen a depresszió stigmatizáló hatású is lehet. Ám mindenképp érdemes! Ma már Magyarországon is sok különböző lehetőség létezik a megfelelő támogatás és felépülés megtalálására. A depresszió enyhébb formáinak egyik kezelési lehetősége az iFightDepression online önsegítő eszköz.

 

 

A kognitív viselkedésterápia időhatáros, tudományos bizonyítékokon alapuló pszichológiai és pszichoterápiás beavatkozás. Alaptétele szerint a viselkedést és az érzelmeket nagymértékben befolyásolja az, ahogyan a személy a világot önmaga számára megalkotja.

A viselkedés és az érzelmek tehát szoros összefüggésben vannak mély, gyakran nem tudatos hiedelmekkel, amelyeket gyermekkorban sajátítunk el. Emiatt problémától függően a múlt feltárása is fontos lehet, noha a kognitív viselkedésterápia jellemzően a jelenre és a jövőre fókuszál. Célja a problémákat fenntartó gondolkodási sémák és viselkedés megértése illetve megváltoztatása, valamint a megküzdő stratégiák és a problémamegoldó technikák elsajátítása.

Milyen esetekben hatékony a kognitív viselkedésterápia?

A kognitív viselkedésterápia a depresszió és a szorongás tekintetében bizonyítottan hatékony. Továbbá klinikai vizsgálatok alapján az alábbi problémákra is tartós megoldást jelenthet (a teljesség igénye nélkül):

  • Impulzuskontroll-zavar (dühkitörések)
  • Pánikrosszullétek
  • Serdülők problémái
  • Hangulatingadozások
  • Evészavarok
  • Fóbiák
  • Alvásproblémák
  • Kapcsolati problémák

A kognitív viselkedésterápia módszereivel a súlyosabb pszichés megbetegedések esetén (függőségek, bipoláris zavar, skizofrénia) is pozitív eredményeket értek el.

A kognitív viselkedésterápiát hipnózissal kiegészítve sok tanulmány több probléma esetén még hatékonyabbnak találta.

Hogyan zajlik a kognitív viselkedésterápia?

Általában heti egy alkalommal 50 perces ülésekben, ahol a kliens és a pszichológus együttesen dolgoznak és gondolkodnak a probléma megértésén, és azok megoldására új stratégiákat építenek ki.

A kognitív viselkedésterápia sok más pszichoterápiától abban különbözik, hogy a pszichológus egyenrangú és együttműködő partnerként viszonyul a klienshez, aki az ülések aktív résztvevője.

A pszichológussal együttesen feltárják a problémát, majd célokat tűznek ki, amelyek felé a terápia során haladni szeretnének. A célok kitűzése alapul szolgál a terápiás ülések tervezéséhez és a megoldások megtalálásához.

A pszichológus aktív részt vállal az ülések strukturálásában. Ahogy a javulás egyre láthatóbb, és a kliens számára tapasztalhatóbbá válik, a kliens megragadja és elmélyíti azokat a elveket és eszközöket, amik a leginkább segítik a javulását. Végül, a kliens az erőforrásaiban megerősödve önállóan folytatja tovább életét, és a terápia lezárul.

Miért van szükség házi feladatokra?

A házi feladatok a probléma kialakulásának és megjelenésének megfigyelését és lehetséges új problémamegoldó stratégiák kipróbálását célozzák. Azok, akik nyitottak a házi feladatok elvégzésére, maximálisan hasznosítani tudják a terápia nyújtotta lehetőségeket.

Sok depresszióban szenvedő ember például azt mondja, hogy addig nem szeretne társas környezetbe vagy munkahelyre menni, amíg jobban nem érzi magát. Ilyenkor a kognitív viselkeédsterápia révén alternatív szemléletmódokra is lehetőség nyílik: a társas aktivitásokban való részvétel apró lépésekben elkezdődhet (pl. egy baráti találkozás egy teázóban), és ezáltal egyre jobban is érezheti magát az egyén. Gyorsabb javulást tapasztalhatnak meg azok, akik nyitottak egy-egy közösen megbeszélt otthoni feladatra, mint azok, akik pusztán a beszélgetést részesítik előnyben.

A kognitív viselkedésterápia célja tehát az új készségek elsajátítása is. Egy szorongásban szenvedő ember például élete során gyakran azt tanulja meg, hogy a szorongást keltő helyzetek elkerülhetők, ám ezzel együtt élettere beszűkül, és a félelem is fennmarad. A kognitív viselkedésterápiában azonban fokozatosan megtanul szembenézni a félelmeivel, és ahogy saját képességeit és erőforrásait egyre inkább megtapasztalja, úgy lesz egyre felszabadultabb, életminősége pedig nagymértékben javul.

A kognitív viselkedésterápia bizonyítottan ugyanolyan hatékony az otthon végezhető, Magyarországon ingyenesen elérhető online önsegítő terápiás programok esetében is, mint a személyes találkozások esetében.


Forrás:
1. Assen A, Alibhai A (2007). Cognitive Hypnotherapy for Depression: An Empirical Investigation. International Journal of Clinical and Experimental Hypnosis. 55 (2): 147–66. PMID 17365072. doi:10.1080/00207140601177897.
2. Beck JS (2011). Cognitive Behavior Therapy. Basics and Beyond. The Guilford Press. New York.
3. Elkins G, Johnson A, Fisher W (2012). Cognitive Hypnotherapy for Pain Management. American Journal of Clinical Hypnosis. 54 (4): 294–310. PMID 22655332. doi:10.1080/00029157.2011.654284.
4.Kirsch I, Montgomery G, Sapirstein G (1995). Hypnosis as an adjunct to cognitive-behavioral psychotherapy: A meta-analysis. Journal of Consulting and Clinical Psychology. 63 (2): 214–20. PMID 7751482. doi:10.1037/0022-006X.63.2.214.
5. Perczel Forintos D, Mórotz K (Szerk.) Kognitív viselkedésterápia. Medicina, Budapest, 2009.
6. https://en.wikipedia.org/wiki/Cognitive_behavioral_therapy

A düh érzésének megélése a mese segítségével

A harag megélése a gyermek számára gyakran nehézségekbe ütközik. Ehhez hozzájárul a düh társadalmi és családon belüli megítélése is.

Az a gyermek, aki valami mást akar, mint amit a körülötte lévő felnőttek illetve társadalom megkíván tőle, gyakran elutasítást, haragot vált ki környezetéből, és ő maga is haragot él meg. Mivel a gyermekek düh-kifejezése természetszerűleg még nem fejlett, vagy elnyomják magukban, vagy dühös énjükkel azonosulva "rossznak" élik meg magukat, és ennek megfelelően kezdenek el viselkedni. Mindez belső szorongáshoz vezet.

Amikor dühösek, a gyermekeknek sokszor agresszív, és a halállal kapcsolatos fantáziáik vannak, ami félelemmel tölti el őket. Ez még egy ok arra, hogy dühüket jól elzárják. A harag megélése, helyére tétele érzelmi világukban a saját egészségük megélésének záloga. Ebben tehát érdemes segítenünk őket – a mese, a játék vagy beszélgetés által.

a mese szerepe a gyermek eleteben 2

A gyermek belső indulatainak szimbolikus levezetésére a mese és a játék megfelelő teret ad, ahol a szörny megjelenése gyakran megkönyebbülést hoz. A dühét megélni nem merő, szorongó gyermek a képzeletvilágát betöltő mindenható és romboló szörnyeteggel legalább részben azonosul. Gyakran kifejezi, hogy ő maga a szörnyeteg, aki romboló erővel lép fel. A gyermekeknél a szimbolikus szörnyeteg meghaladásának érdekében a pszichodráma módot nyújt arra, hogy valami létrejöjjön anélkül, hogy valóban létezne.

A feszültségek csökkentése érdekében a gyermekdramatistának a képzelőerő, a verbalizációs képességek és a szimbolikus képességek fejlesztésére kell vállalkoznia.

A "mintha" funkció a szörnyeteget távolítja, és lehetővé teszi, hogy a gyermek kiélje agresszív ösztöneit anélkül, hogy bárkit is elpusztítana, és a megsemmisülés őt is fenyegesse. Ez teszi lehetővé az érzelmek helyére tételét, "csatornázását".


Forrás:
1. Kende, BH: Gyermekpszichodráma. Osiris, Budapest, 2000.
2. Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 1985.
3. Violet Ouklander: Windows to Our Children. Real People Press. Moab, Utah, 1978.

Illusztrációk:
Designed by Freepik - 1
Designed by Freepik - 2

A hős-szükséglet, és ami mögötte van

A 4-6 éves gyermek lelkivilágát gyakran uralják a fizikai-fiziológiai kisebbrendűség, a szülőkhöz mért kicsiség és értéktelenség érzései (Adler, 1927 In: Kárpáti, 2015).

A mesékben ugyanaz a szélsőségesség van jelen, mint ami a gyermeki gondolkodásban, ahol minden ember vagy jó, vagy rossz, nincs átmenet. A gyermekeknek emiatt szükségük van a kivételezettség érzésének megteremtésére - a hős szerepére. Így kerülhet ellensúlyba a kicsinységük érzése, és meríthetnek erőt a lelki növekedéshez.

A gyermek nem a mesehős jósága miatt azonosul vele, hanem azért, mert a hős kiváltságos helyzete és szerepe vonzza.

A gyermeket a magány és az elszakadás kétségbe ejti, gyakran halálos félelmet érez. A mesehősnek (és ezzel együtt a gyermeknek) ugyanakkor ki kell lépnie a világba, ha meg akarja találni a helyét, és azt az embert, akivel ezentúl boldogan élhet majd. A mese ezen aspektusai azt a reményt hordozzák, hogy a gyermeknek ezentúl soha többé nem kell már szeparációs szorongást átélnie.

a mese szerepe a gyermek eleteben

A mesehős egy ideig magányosan halad az útján, ahogy a gyermek is gyakran magányosnak érzi magát. A hőst a természet egyszerű dolgai: a fák, az állatok stb. segítik harcában, mint ahogy a gyermek kapcsolata is szorosabb ezekkel az elemekkel, mint a legtöbb felnőtté (Bettelheim, 1975).

A hős sorsa példa a gyermeknek: érezheti magát kitaszítottnak és elhagyatottnak, mint aki sötétben botorkál, mégis óvják minden lépését, és ha kell, segítenek neki. A gyermeknek szüksége van a magányos hős példájára, aki elszigeteltsége ellenére is értelmes és hasznos kapcsolatokat alakít ki a környező világgal.

A hős szerepe a belső konfliktusok rendezésében is nagy segítség a gyermek számára. Megélheti a mindenhatóságot anélkül, hogy bűntudatot kellene éreznie anyjával vagy apjával szembeni rivális szerep felvétele miatt. Ugyanakkor a visszafojtott agresszív késztetések is pozitív felhangot, engedélyt kaphatnak a mese által, a hős szerepében (aki legyőzi, „megöli” ellenségét...).


Forrás:
1. Kende, BH: Gyermekpszichodráma. Osiris, Budapest, 2000.
2. Bettelheim, B: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Corvina, 1985.
3. Kárpáti Gy: Szimbólumok és metaforák jelentősége az individuálpszichológiai gyermek- és felnőtt terápiákban. Az individuálpszichológia útjain. A Magyar Individuálpszichológiai Egyesület folyóirata. 2015.

Illusztrációk:
Designed by Freepik - 1
Designed by Freepik - 2

Az enyhe és közepes depresszióban szenvedők elsőként a háziorvosi praxisban jelennek meg, ahol a depresszió megléte gyakran nem kerül felismerésre. Mivel az depresszió enyhébb formáiban a páciensek sokszor emiatt nem kapnak megfelelő kezelést, a depressziót már csak akkor diagnosztizálják, ha súlyos tüneteket mutat.

Az enyhe és közepes depresszió esetében kevés bizonyíték van a gyógyszeres terápia hatékonyságára [1].

Az állami pszichoterápiát kínáló intézményekben várólisták vannnak, ezért az internetes önsegítés hatékony és elérhető alternatív megoldás lehet a várólisták csökkenésében és a korlátozottan elérhető szakpszichoterápiás ellátás kiegészítésében [2].

Depresszio az alapellatasban

A depresszió 5-lépcsős gondozási modellje

 

Ha szakemberként szeretné megismerni az iFightDepression online önsegítő eszközt, illetve csatlakozni szeretne az iFightDepression munkacsoportunkhoz, várjuk jelentkezését.

0/250

Forrás:
[1] Gerhards SAH, de Graaf LE, Jacobs LE, Severens JL, Huibers MJH, Arntz A, Riper H, Widdershoven G, Metsemakers JFM & Evers SMAA (2010). Economic evaluation of online computerised cognitive–behavioural therapy without support for depression in primary care: randomised trial. The British Journal of Psychiatry (2010)
196, 310–318. doi: 10.1192/bjp.bp.109.065748
[2] Davidson L. (2005). Recovery, self management and the expert patient: Changing the culture of mental health from a UK Perspective. J Ment Health. 14:25–35.
[3] Computerised cognitive behaviour therapy for depression and anxiety (Review of Technology Appraisal 51). National Instutue for Health and Clinical Excellence (NICE), 2006. http://guidance.nice.org.uk/TA97

Az Egészségügyi Világszervezet 2015-ös felmérése alapján az unipoláris depresszió a harmadik munkaképesség-csökkentő tényező Európában [1].

2020-ra várhatóan a mortalitásért és képességcsökkenésért felelős leggyakoribb betegségek világszerte az ischaemiás szívbetegségek és az unipoláris major depresszió [2] lesznek.

A depresszió-okozta gazdasági és népegészségügyi terhek Európa-szerte hatékony intervenciós programok megvalósítását sürgetik.

A depresszióban szenvedők ellátásának javítása, és az öngyilkossági ráta csökkentésének céljából 2001-ben Németországban életre hívták a Nürnbergi Depresszióellenes Szövetséget, amely egy közösség-alapú, négy lépcsős intervenciós programot dolgozott ki [3]. A négy szinten történő beavatkozás:

  1. Háziorvosokkal való együttműködés;
  2. Információs és tudatosságot növelő kampány a széles közönség számára;
  3. Kiképző tréningek tanároknak, egyházi vezetőknek, idősek otthonát vezetőknek és más segítő foglalkozásúak számára;
  4. Önsegítő aktivitások kezdeményezése és támogatása.

 

A 4-lépcsős megközelítés (“stepped-care” modell)

4 lepcsos model stepped care

 

A négylépcsős modell gyakorlati alkalmazása után két évvel Nürnbergen és környékén az öngyilkosságok száma szignifikánsan 24%-kal csökkent a kontrollrégióhoz képest [4].

nurnberg negylepcsos

 

2002 óta Németországban más régiókban is sikeresen alkalmazták a négylépcsős intervenciós modellt, és ezen felbuzdulva 2004-ben 16 európai ország összefogásával létrehozták az Európai Depresszióellenes Szövetséget (EAAD).

Az EAAD kezdeményezését az Európai Bizottság "a legjobb gyakorlati példaként" említi a 2005-ös lelki egészségügyi stratégiáról szóló dokumentumában [5].

Az OSPI EUROPE a fenti kezdeményezések folytatásaként megalakuló kutatói projekt. Célja az öngyilkosság megelőzését bizonyítékokon alapuló (ún. evidence-based) módszerekkel és eszközökkel támogatni [6].

A PREDI-NU 2011-2014-ig tartó projekt célja egy olyan internet-alapú, vezetett önsegítő eszköz fejlesztése volt, amely az enyhe és közepes depresszióban szenvedők számára nyújt terápiás segítséget [7,8].

Az iFightDepression önsegítő eszközről bővebben itt olvashat.


Forrás:
[1] Global Burden of Disease Study 2013 Collaborators*(2015). The Lancet.
[2] Murray, CJL, Lopez, AD (1997): Lancet: 349, 1498-1054
[3] Hegerl, U, et al. (2013): Alliances against depression – A community based approach to target depression and to prevent suicidal behaviour. Neurosci. Biobehav. Rev. http://dx.doi.org/10.1016/j.neubiorev.2013.02.009
[4] Hegerl U, Althaus D, Schmidtke A, et al. (2006): The alliance against depression: 2-year evaluation of a community-based intervention to reduce suicidality. Psychol Med 36:1225,.
[5] Green Paper 'Improving the mental health of the population: Towards a strategy on mental health for the European Union'. European Commission, 2005.
[6] http://depressziostop.magtud.hu
[7] http://www.eaad.net/mainmenu/research/predi-nu/
[8] https://ifightdepression.com/hu/

Enyhe depresszió – rendszerint az alábbi tünetek közül legalább 2-3 a jellemző. A tünetek a személy számára zavaróak, de a legtöbb aktivitást folytatni tudja.

Közepes depresszió – 4 vagy több tünet észlelhető az alábbiak közül, valamint a hétköznapi megszokott aktivitások fenntartása nagy nehézséggel jár.

A Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO-10) alapján a depresszió tünetei:

  1. A nap legnagyobb részében és csaknem minden nap levert hangulat, amelyet az egyén beszámolója vagy mások megfigyelései jeleznek. Gyerekeknél elég az ingerült hangulat jelzése!
  2. Az érdeklődés és öröm jelentős csökkenése minden vagy majdnem minden tevékenységben a nap túlnyomó részében, és majdnem minden nap (szubjektív beszámoló vagy mások megfigyelése alapján).
  3. Jelentős súlycsökkenés vagy -gyarapodás (havonta a testsúly 5%-át elérő változás) diétázás nélkül, vagy az étvágy jelentős csökkenése/növekedése csaknem minden nap. Gyermekeknél a súlygyarapodás elmaradása jellemző.
  4. Alváshiány vagy túl sok alvás csaknem minden nap.
  5. Motoros agitáltság vagy gátoltság csaknem minden nap (mások megfigyelése alapján, nem elegendő a szubjektív érzet).
  6. Fáradtság vagy anergia csaknem minden nap.
  7. Értéktelenség érzete vagy kifejezett ill. inadekvát önvádlás/bűntudat (téveszmés mértékben is), szinte minden nap.
  8. Csökkent gondolkodási/összepontosítási vagy döntési képesség szinte minden nap.
  9. A halál gondolatával való gyakori foglalkozás (nem csak halálfélelem), visszatérő öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül vagy öngyilkossági kísérlet  vagy konkrét öngyilkossági terv.

Fontos:

  • A tünetek nem elégítik ki a bipoláris tünetegyüttes ismérveit.
  • A tünetek jelentős szenvedést és a szociális illetve foglalkozási működések romlását okozzák.
  • A tünetek nem kémiai anyag vagy általános egészségi állapot (pl. pajzsmirígy túlműködés) közvetlen élettani hatásának tulajdoníthatók.
  • A tünetek nem magyarázhatók jobban gyászreakcióval (azaz a tünetek a szeretett személy halálát követően két hónapot meghaladóan is fennállnak).

Forrás:
BNO-10 zsebkönyv, Animula, 2004.

Mi az iFightDepression online alkalmazás?

 

A 21. századi telemedicina szélesedő palettáján az online önsegítő pszichoterápiás eszközök egyre fontosabb helyet foglalnak el. Költséghatékonyak, és szakemberrel folytatott konzultációval együtt a személyes pszichoterápiákkal azonos hatásúak.

  • Az enyhe és közepes depresszióban érintettek számára magyar nyelven ingyenesen elérhető az iFightDepression online önsegítő eszköz, amely a kognitív viselkedésterápia elemeire épül.
  • Az iFightDepression programot az Európai Szövetség a Depresszió Ellen (EAAD) kezdeményezésére 12 európai partnerintézmény (köztük a Semmelweis Egyetem) dolgozta ki.
  • Célja az önreflexió és az aktivitás elősegítése, valamint a súlyos depresszió és az öngyilkosság megelőzése.
  • A honlap, amely mindenki számára elérhető, és ahol a depresszióról minden hasznos tudnivaló megtalálható:https://ifightdepression.com/hu/
  • Az önsegítő eszköz honlapja, amelyhez külön hozzáférést csak az iFightDepression használatában képzett szakember adhat:https://tool.ifightdepression.com/hu-AD/bejelentkezo-oldal

 

iFightDepression

 

Hogyan kezdheti el az önsegítő eszköz használatát?

 

  • Az eszközt háziorvosok, pszichiáterek és klinikai szakpszichológusok ajánlhatják pácienseiknek.
  • A program 6-8 hétig tart, heti egy témakör feldolgozásával, amit otthon, önállóan végezhet el. A témakörök:
    a. Gondolataink, érzéseink és cselekvéseink összefüggései; 
    b. Az alvás és a depresszió kapcsolata; 
    c. Örömteli tevékenységek tervezése és megvalósítása; 
    d. Feladatok megvalósítása; 
    e. Negatív gondolatok felismerése; 
    f. Negatív gondolatok átstrukturálása.
  • Minden témakör egy rövid leírást foglal magában, amely világosabbá teszi a depresszió kialakulásához vezető folyamatot. Ezt követően az adott témához kapcsolódó kitöltendő feladatlapok következnek, amelyek a programhasználó kitartó hozzáállását és munkáját igénylik.
  • Ha a depresszió enyhébb tüneteit érzékeli, a depresszió súlyosbodásának elkerülése érdekében érdemes szakember (háziorvos, klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter) segítségét kérni!
  • Az enyhe és közepes depresszió tüneteit itt ellenőrizheti.
  • A hangulatmérő tesztet itt töltheti ki.
  • Ha szeretné az iFightDepression ingyenes online önsegítő programot használni, az alábbi mezők kitöltésével jelezheti szándékát.

    0/250

  • Ezzel egyidőben háziorvosát, pszichológusát vagy pszichiáterét is értesítse, aki az alábbi elérhetőségeken veheti fel velünk a kapcsolatot, és kérhetik az ön számára a regisztrációt:

     

    Varga Anna
    Klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta
    SE Magatartástudományi Intézet PhD hallgató
    Tel: +36 70 940 1366
    E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

 

iFightDepression


Forrás:
1. Andersson G, Hedman E (2013). Effectiveness of Guided Internet-Based Cognitive Behavior Therapy in Regular Clinical Settings. Verhaltenstherapie 2013; 23:140–148. Online publiziert: 22. August 2013. DOI: 10.1159/000354779
2. Cuijpers P, Riper H, Andersson G (2014). Internet-based treatment of depression. Current Opinion in Psychology 2015, 4:131–135
 http://www.sciencedirect.com/science/article/ Elsevier Ltd.
3. Computerised cognitive behaviour therapy for depression and anxiety (Review of Technology Appraisal 51). National Instutue for Health and Clinical Excellence (NICE), 2006. http://guidance.nice.org.uk/TA97
4.Gerhards SAH, de Graaf LE, Jacobs LE, Severens JL, Huibers MJH, Arntz A, Riper H, Widdershoven G, Metsemakers JFM & Evers SMAA (2010). Economic evaluation of online computerised cognitive–behavioural therapy without support for depression in primary care: randomised trial. The British Journal of Psychiatry (2010)
196, 310–318. doi: 10.1192/bjp.bp.109.065748
5. Hegerl U, Wittenburg L & European Alliance Against Depression Consortium (2009). The European Alliance Against Depression: A Multilevel Approach to the Prevention of Suicidal Behavior. Psychiatric services (Washington, D.C.) 60(5):596-9. June 2009 doi:10.1176/appi.ps.60.5.596.
6.https://ifightdepression.com/hu/
Fotó: Designed by Freepik

Mindenki életében lehetnek időnként olyan nehézségek, amelyek megoldásához szakember segítségére lehet szükség. A fejlett társadalmakban természetes igénynek számít, ha valaki önmaga megismerésén és a problémák hatékonyabb megoldásán pszichológussal dolgozik együtt. A problémák lehetnek kapcsolati jellegűek, stressz, szorongás, életminőséget akadályozó hangulati ingadozások vagy a mások szükségleteihez való túlzott alkalmazkodás. A sikeres pszichoterápia eredménye sok esetben egy kiteljesedettebb, kiegyensúlyozottabb életminőség.

Milyen a jó pszichoterápia?

A pszichoterápiában először egy támogató kapcsolat alakul ki a terapeuta és a segítséget kérő között, majd azon fáradoznak, hogy javuljanak az egyén problémamegoldó képességei ott, ahol hiányosságokat él meg. A pszichoterápia eredményeképpen az egyén olyan új helyzetekkel is sikerrel megbírkózhat, amelyekben korábban szorongani kezdett, és amelyek aktiválták neurobiológiai riasztórendszereit. Ez nem csak a mindennapjaiban hoz változást, de az agykérgi idegsejthálózataiban tárolt problémamegoldó képességei, és egyúttal a jelzőmolekulák anyagcseréjének szabályozási mechanizmusai is normalizálódnak.

A jó pszichoterápia a probléma megoldására fókuszál (nem „csak beszélgetés”), és belátható időn belül változásokhoz segíti az egyént a mindennapjaiban.

A pszichoterápiával ellentétben a pszichofarmakonok (gyógyszerek) magát a problémamegoldó képességet nem változtatják meg. Továbbra is érintetlenül hagyják a hiányosságokat, amelyek a korábbi tapasztalatok nyomán az idegsejtekben tárolódtak (Bauer, 2002).

Hogyan keressen megfelelő pszichológust?

Ha úgy döntött, hogy pszichológus segítségét kéri, a legkönnyebb személyes javaslat útján elindulni. Ha ismer valakit, aki már járt pszichológusnál, kérje javaslatait! Részletesen utánajárhat annak, hogy milyen időközönként, milyen hosszan, és milyen munkamódban dolgoztak egy adott problémán, valamint hogy ez segített-e a változásban. Azt is járja körbe, hogy az a pszichológus, akit ismerőse választott, milyen végzettséggel rendelkezik.

Magyarországon pszichés problémákkal (depresszió, szorongás stb.) pszichoterápiás munka törvényes keretek között csak klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta vagy pszichiáter végzettséggel lehetséges. Emellett jó, ha a szakember nem a saját lakásán fogadja önt, hanem erre külön bejelentett, ÁNTSZ engedéllyel rendelkező helyen.

Ha személyes ajánlás útján senkit sem talál, a másik kézenfekvő keresési forrás az internet. Itt is jó, ha körbejárja a szakember végzettségét, hozzáértését, és azt, hogy az a módszer, amivel dolgozik, megfelel-e önnek.

Mi történik a (klinikai) pszichológussal való első találkozáson?

Az első alkalom a probléma részletes áttekintéséről szól (mióta áll fenn a panasz, milyen helyzetekben erősödik, testi egészségi állapot feltérképezése). Ehhez szükség lehet néhány kérdőív, teszt kitöltésére is. A panaszok részletes áttekintése után a diagnózis felállítása történik meg, amelynek célja a terápiás terv kialakítása, amelyet az egyén és a terapeuta együtt beszélnek meg.

Az első alkalom után mindkét fél számára hasznos, ha egy szóbeli vagy írásbeli megegyezés (szerződés) születik arról, hogy mi a terápia célja, hová szeretnének eljutni, milyen időn belül, milyen gyakori találkozásokkal.

Mennyi ideig tart a pszichoterápia?

Ez függhet:

  • a panaszok természetétől és fennálásuk időtartamától;
  • a terapeuta szakmai képzettségétől és tapasztalataitól;
  • az ön és a terapeuta elkötelezettségétől;
  • a saját otthoni környezetében kapott segítségtől.

Egy sikeres terápia tarthat néhány alkalomtól egészen évekig. Ha például pánikrosszullétektől szenved valaki, és ez nem régóta (pl. csak néhány hete) tart, a kezelés néhány alkalom után is sikeresen lezárulhat. Sajnos azonban nem minden pánikbetegség gyógyul ilyen egyszerűen, de fontos a terápiát megelőző állapotfelmérés, és a problémák fényében történő személyre szabott ütemezés együttes meghatározása.


Kép:depositphotos.com