Szerotonin

Közel minden olyan anyag, ami az agyban a munkát végzi, a bélrendszerben is fellelhető. Közülük is a legjelentősebbek a szerotonin, dopamin, glutamát, norepinefrin. Ugyanígy két tucatnyi idegrendszer-fehérje (neuropeptid) és az immunrendszer fő sejtjei a bélben is megtalálhatók.

Nem véletlen tehát, hogy a szorongásban vagy depresszióban szenvedők gyakran emésztőrendeszeri változásokat is tapasztalnak.

Emellett az emésztőrendszer benzodiazepinekben is gazdag, ami a Valium és a Xanax gyógyszerekben is a fő hatóanyag.

Ugyanígy mindkét agyban opiát-receptorok is találhatók, így a morfin vagy a heroin a bélben lévő opiát-receptorokhoz tapadva székrekedést idézhet elő. Adott esetben tehát mindkét agy opiátfüggővé válhat.

Gershon kutatásai a szerotonin bélben betöltött szerepére is rámutattak.  Kiderült, hogy a test szerotoninmennyiségének 95%-át a bélrendszer tartalmazza.

A szerotonin az agyat folyamatosan tájékoztatja a bél-idegrendszerben történő eseményekről. Ez a kommunikáció többnyire egyirányú, 90%-ban a bélből az agy felé irányul a már említett ’nervus vagus’ idegkötegen keresztül.

A szerotonin a jó közérzetünkhöz nagymértékben hozzájárul. Az ún. SSRI (szelektív szerotonin-visszavétel gátló) antidepresszánsok az agy számára elérhető szerotoninmennyiség megnövelését hivatottak előidézni.

A szerotonin-felvételt mind az agyban, mind a bél-idegrendszerben olyan antidepresszánsok blokkolhatják, mint az amchlorimipramine, fluoxetine vagy zimelidine. A gyors felvétel hiányában a szerotonin a szomszédos idegsejtek felé áramlik, amelyek ennek hatására izgatottá válnak, ez pedig hasmenést eredményezhet. Egy idő után azonban ezek az idegsejtek a folyamat iránt érzéketlenek lesznek (deszenzitizálódnak), és az ingerlődés is megszűnik.

A szerotonin nem csak a hangulatunkat illetően, de az emésztésben is kulcsszerepet játszik. Az emésztés folyamata akkor kezdődik, amikor az ún. enterochromaffin sejt szerotonint spriccel a bél falába. A szerotonin a kibocsátás után reflex-szerű bélmozgásokat, perisztaltikát indít be.

Kiderült, hogy ahogy a depresszió, úgy az irritábilis bél-szindróma is legalább részben a szerotonin-rendszer változásainak függvénye. Az irritábilis bél-szindrómában szenvedő emberek belében túl sok szerotonin kering, ami hasmenést okoz. A nagy mennyiségű szerotonin túlterheli a bél receptorait, amitől ezek egy idő után lezárnak, így egy idő után  székrekedés alakulhat ki.

Ha egy helyzetet veszélyesnek ítélünk (pl. vizsgahelyzet, emberek közötti interakciós helyzet stb.), az agytörzs (ld. hüllőagy) az „üss vagy fuss” reakcióra kapcsol. A félelem a vagus ideget is arra öszönzi, hogy a bélrendszerben a szerotonin szintjét növelje, amitől a bél túlingerlődik, és hasmenést eredményez. Ugyanígy a nyelőcső is túlstimulálttá válhat, és nyelési nehézség léphet fel (ld. gombóc a torokban).

Extrém stresszhelyzetben az agy azzal védelmezi a bélrendszert, hogy a bél idegi központjában (plexus) található immunsejteknek küld jelzéseket. Az immunsejtek hisztamint, prosztaglandint és más ágenseket választanak ki, ami a bélben gyulladást idéz elő. Ezek az anyagok azonban a bélben görcsöket és hasmenést okoznak.

Klinikai viszgálatok igazolják, hogy az antidepresszánst szedő emberek negyedének olyan emésztőrendszeri zavaraik is vannak, mint a hányinger, hasmenés vagy székrekedés. Ezek a gyógyszerek a szerotoninszint felszívódását akadályozzák, ami gyorsítja a bélrendszeren keresztül a táplálék áthaladását is. Az antidepresszánst (Prozac) kis mennyiségben székrekedés ellen hatékonyan alkalmazták, ám amikor az adagot megnövelték, a bélrendszer mozgása „lefagyott”, ami megmagyarázza, hogy az antidepresszánstól miért lesz valakinek székrekedése. És mivel a Prozac az érzékelő idegsejteket is stimulálta, hányingert is okozott.


Forrás:
Michael D. Gershon: The Second Brain. Harper Collins, New York, 1998
Giulia Enders: Bélügyek. A belek csodálatos világa és a jó emésztés. Park Kiadó, 2015
http://www.nytimes.com/1996/01/23/science/complex-and-hidden-brain-in-gut-makes-stomachaches-and-butterflies.html?pagewanted=all
http://www.nytimes.com/2005/08/23/health/the-other-brain-also-deals-with-many-woes.html
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=gut-second-brain

Kategória: Blog

Bizonyára sokan tapasztalják, hogy egy tárgyalás vagy fellépés előtt összeszorul a gyomruk vagy egy állásinterjú előtt görcsölnek a beleik. Verseny előtt még a legacélozottabb olimpiai sportolók is gyakran megtapasztalják azt a bizonyos ’gyomorideget’. De vajon mi indítja be ezeket a folyamatokat? Vajon tényleg „minden fejben dől el”? Az utóbbi 30 év kutatásai azt igazolják, hogy nem feltétlenül.

Dr. Michael Gershon, a New York-i Kolumbia Egyetem Orvosi Központ sejtbiológia és anatómia professzora az ún. neurogasztroenterológia, mint külön tudomány egyik létrehozója. Legújabb felfedezéseik szerint két aggyal működünk – az egyik a már jól ismert, koponyán belül található  központi idegrendszer. A másik – kevésbé ismert – a bélrendszer.

Sok emésztőszervi zavar, mint amilyen a vastagbél-gyulladás vagy irritábilis bél-szindróma a bél-idegrendszer működési zavarából eredeztethető. Ahogy az agy felzaklathatja a bélrendszert, úgy a bélrendszer is felzaklathatja az agyat. A szoros kapcsolat miatt sokszor nem lehet tudni, hogy ki viseli a nadrágot. Miután kiderült például, hogy a peptikus fekélyért nem a szorongás, hanem a Helicobacter pylori a felelős, világossá vált, hogy a baktérium-okozta égető érzés idézi elő az ezzel kapcsolatos érzelmi problémákat, és nem fordítva.

Előzmények

Pár évtizeddel ezelőttig a kutatók azt állították, hogy a bélrendszer izmai és érzékelő idegei egyenesen a központi idegrendszerhez kötődnek, és az emésztőrendszert az agy kontrollálja. A bélrendszer pusztán egy reflexekkel ellátott csőnek számított.

A bél-idegrendszer gondolata először 1921-ben Dr. J. N. Langley brit orvos megfigyelései alapján merült fel, aki szerint a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer mellett a harmadik autonóm idegrendszer (amelyek az akaratunktól független viselkedést, például a légzést vagy a keringést kontrollálják) a bélben található. Langley halála után az egész felvetés feledésbe merült. A 80-as évekre azonban az egyre gyaraopodó bizonyítékok nyomán a kutatók (f)elismerték a független bél-idegrendszer létezését, és Dr. Gershon kutatásai alapján a szerotonin bélben játszott szerepe is reflektorfénybe került.

A bél-idegrendszer felépítése

Mint kiderült, az ideghálózatokban igen gazdag, neurotranszmitterektől nyüzsgő emésztőrendszer sokkal többre képes, mint pusztán az emésztés vagy az időszakos gyomorremegés előidézése. Szerkezetileg és neurokémiailag is a bél-idegrendszer egy különálló agyként fogható fel.

A dr. Gershon által 1996-ban „második agy”-nak becézett bélrendszer a nyelőcsőtől a végbélig a maga 9 méteres  hosszával mintegy 100 millió idegsejtet tartalmaz – többet, mint a gerinvelő vagy a perifériális idegrendszer.  Olyan neuronok és az idegsejtek közötti kommunikációt segítő fehérjék vannak itt, mint amilyenek az agyban is megtalálhatók. Idegsejtjei ugyanazokat a neurotranszmittereket termelik, mint az agy idegsejtjei. Több, mint 30 olyan különböző terméket állít elő, ami az agyban is termelődik. A kutatókat sokkolta a tény, hogy a ’nervus vagus’ idegrostjainak 90%-a a bélrendszerből szállít információkat az agynak, és nem az agyból a bélbe. A bél-idegrendszer  saját érzékelésével és reflexeivel felszerelve az agytól függetlenül képes önmagát szabályozni - képes a tanulásra, emlékezésre és érzések létrehozására is.

Ahogy az agy, úgy a bél-idegrendszer is impulzusokat fogad, tapasztalatokat gyűjt és érzelmekre reagál.  A bélrendszer falában két idegsejthálózat húzódik, amelyek a központi idegrendszerre jellemző gliasejtek által támogatott. Az idegrostok szoros összeköttetésben vannak, és közvetlen hatást gyakorolnak az emésztés gyorsaságára, a bélfalban található izmok összehúzódására, a bélbolyhok mozgására és a kiválasztásra. Felelős a bélrendszer takarításáért, az immunrendszerrel való együttműködésért (amivel védelmezi a bélrendszert) és a szomszédos szervek, mint az epehólyag vagy a hasnyálmirígy beidegzése is a bél-idegrendszerből történik.

Ha a külvilág információáramlása elzárul, az agy és a bél-idegrendszer is ugyanolyan módon reagál. Alvás közben a központi idegrendser 90 perces ciklusokban NREM alvásciklusokat valósít meg, amelyeket az álmokban gazdag REM fázisok követnek. Az éjszaka során a bél-idegrendszerben 90 perces lassú hullámú izomkontrakciós ciklusok jönnek létre, amelyeket gyors izommozgások (Rapid Muscle Movement) szakítanak meg. Ebben az állapotban a két idegrendszer egymásra is hatással van. A bélproblémákkal küzdő betegeknél gyakran rendszertelen REM alvást is mérnek.


Forrás:
Michael D. Gershon: The Second Brain. Harper Collins, New York, 1998
Giulia Enders: Bélügyek. A belek csodálatos világa és a jó emésztés. Park Kiadó, 2015
http://www.nytimes.com/1996/01/23/science/complex-and-hidden-brain-in-gut-makes-stomachaches-and-butterflies.html?pagewanted=all
http://www.nytimes.com/2005/08/23/health/the-other-brain-also-deals-with-many-woes.html
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=gut-second-brain

Kép forrása:
http://www.wisdompills.com/2015/07/30/what-intuition-actually-is-the-real-live-second-brain-in-your-belly/

Kategória: Blog