A bélrendszer - a második agyunk? - 1. rész

A bélrendszer - a második agyunk? - 1. rész
március 30, 2016

Bizonyára sokan tapasztalják, hogy egy tárgyalás vagy fellépés előtt összeszorul a gyomruk vagy egy állásinterjú előtt görcsölnek a beleik. Verseny előtt még a legacélozottabb olimpiai sportolók is gyakran megtapasztalják azt a bizonyos ’gyomorideget’. De vajon mi indítja be ezeket a folyamatokat? Vajon tényleg „minden fejben dől el”? Az utóbbi 30 év kutatásai azt igazolják, hogy nem feltétlenül.

Dr. Michael Gershon, a New York-i Kolumbia Egyetem Orvosi Központ sejtbiológia és anatómia professzora az ún. neurogasztroenterológia, mint külön tudomány egyik létrehozója. Legújabb felfedezéseik szerint két aggyal működünk – az egyik a már jól ismert, koponyán belül található  központi idegrendszer. A másik – kevésbé ismert – a bélrendszer.

Sok emésztőszervi zavar, mint amilyen a vastagbél-gyulladás vagy irritábilis bél-szindróma a bél-idegrendszer működési zavarából eredeztethető. Ahogy az agy felzaklathatja a bélrendszert, úgy a bélrendszer is felzaklathatja az agyat. A szoros kapcsolat miatt sokszor nem lehet tudni, hogy ki viseli a nadrágot. Miután kiderült például, hogy a peptikus fekélyért nem a szorongás, hanem a Helicobacter pylori a felelős, világossá vált, hogy a baktérium-okozta égető érzés idézi elő az ezzel kapcsolatos érzelmi problémákat, és nem fordítva.

Előzmények

Pár évtizeddel ezelőttig a kutatók azt állították, hogy a bélrendszer izmai és érzékelő idegei egyenesen a központi idegrendszerhez kötődnek, és az emésztőrendszert az agy kontrollálja. A bélrendszer pusztán egy reflexekkel ellátott csőnek számított.

A bél-idegrendszer gondolata először 1921-ben Dr. J. N. Langley brit orvos megfigyelései alapján merült fel, aki szerint a szimpatikus és paraszimpatikus idegrendszer mellett a harmadik autonóm idegrendszer (amelyek az akaratunktól független viselkedést, például a légzést vagy a keringést kontrollálják) a bélben található. Langley halála után az egész felvetés feledésbe merült. A 80-as évekre azonban az egyre gyaraopodó bizonyítékok nyomán a kutatók (f)elismerték a független bél-idegrendszer létezését, és Dr. Gershon kutatásai alapján a szerotonin bélben játszott szerepe is reflektorfénybe került.

A bél-idegrendszer felépítése

Mint kiderült, az ideghálózatokban igen gazdag, neurotranszmitterektől nyüzsgő emésztőrendszer sokkal többre képes, mint pusztán az emésztés vagy az időszakos gyomorremegés előidézése. Szerkezetileg és neurokémiailag is a bél-idegrendszer egy különálló agyként fogható fel.

A dr. Gershon által 1996-ban „második agy”-nak becézett bélrendszer a nyelőcsőtől a végbélig a maga 9 méteres  hosszával mintegy 100 millió idegsejtet tartalmaz – többet, mint a gerinvelő vagy a perifériális idegrendszer.  Olyan neuronok és az idegsejtek közötti kommunikációt segítő fehérjék vannak itt, mint amilyenek az agyban is megtalálhatók. Idegsejtjei ugyanazokat a neurotranszmittereket termelik, mint az agy idegsejtjei. Több, mint 30 olyan különböző terméket állít elő, ami az agyban is termelődik. A kutatókat sokkolta a tény, hogy a ’nervus vagus’ idegrostjainak 90%-a a bélrendszerből szállít információkat az agynak, és nem az agyból a bélbe. A bél-idegrendszer  saját érzékelésével és reflexeivel felszerelve az agytól függetlenül képes önmagát szabályozni - képes a tanulásra, emlékezésre és érzések létrehozására is.

Ahogy az agy, úgy a bél-idegrendszer is impulzusokat fogad, tapasztalatokat gyűjt és érzelmekre reagál.  A bélrendszer falában két idegsejthálózat húzódik, amelyek a központi idegrendszerre jellemző gliasejtek által támogatott. Az idegrostok szoros összeköttetésben vannak, és közvetlen hatást gyakorolnak az emésztés gyorsaságára, a bélfalban található izmok összehúzódására, a bélbolyhok mozgására és a kiválasztásra. Felelős a bélrendszer takarításáért, az immunrendszerrel való együttműködésért (amivel védelmezi a bélrendszert) és a szomszédos szervek, mint az epehólyag vagy a hasnyálmirígy beidegzése is a bél-idegrendszerből történik.

Ha a külvilág információáramlása elzárul, az agy és a bél-idegrendszer is ugyanolyan módon reagál. Alvás közben a központi idegrendser 90 perces ciklusokban NREM alvásciklusokat valósít meg, amelyeket az álmokban gazdag REM fázisok követnek. Az éjszaka során a bél-idegrendszerben 90 perces lassú hullámú izomkontrakciós ciklusok jönnek létre, amelyeket gyors izommozgások (Rapid Muscle Movement) szakítanak meg. Ebben az állapotban a két idegrendszer egymásra is hatással van. A bélproblémákkal küzdő betegeknél gyakran rendszertelen REM alvást is mérnek.


Forrás:
Michael D. Gershon: The Second Brain. Harper Collins, New York, 1998
Giulia Enders: Bélügyek. A belek csodálatos világa és a jó emésztés. Park Kiadó, 2015
http://www.nytimes.com/1996/01/23/science/complex-and-hidden-brain-in-gut-makes-stomachaches-and-butterflies.html?pagewanted=all
http://www.nytimes.com/2005/08/23/health/the-other-brain-also-deals-with-many-woes.html
http://www.scientificamerican.com/article.cfm?id=gut-second-brain

Kép forrása:
http://www.wisdompills.com/2015/07/30/what-intuition-actually-is-the-real-live-second-brain-in-your-belly/

Varga Anna

Felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Egészségügyi működési nyilvántartási szám: 1165 | Adószám: 66676907-1-43 | Magyar Orvosi Kamarai nyilvántartási szám: 501064

Kognitív viselkedésterápiás végzettségét az Egyesült Államokban szerezte. Emellett a Tranzakcióanalízis, NLP, Autogén Tréning, Pszichodráma és Hipnoterápia módszerekben képződött. Főbb szakterületei: depresszió, pánikbetegség valamint egyéb szorongásos problémák, személyiségzavar.