Az ABC modell és Albert Ellis (1913-2007) - 1. rész

Az ABC modell  és Albert Ellis (1913-2007) - 1. rész
szeptember 18, 2014

Az ABC modell az amerikai pszichológus, Albert Ellis Racionális Emotív Viselkedésterápiájának egyik kulcsfogalma (angolul: Rational Emotive Behavior Therapy - REBT). Míg Aaron Beck-et a kognitív viselkedésterápia atyjának, Ellist a szakma képviselői a kognitív viselkedésterápia nagyatyjának tartják.

Ellis egyik fő motívuma Epiktétosz sztoikus filozófus (i.sz. 55 – i.sz. 102) által jegyzett mondat: „Az embereket nem maguk az események aggasztják, hanem az, ahogyan azokról gondolkodnak.” Ellist, a pszichoanalitikus praxisában történt esemény 1, és Epiktétosz gondolata arra a felismerésre sarkallta, hogy érzelmeink alakulásában gondolkodásmódjaink kulcsszerepet játszanak.

Ha például azt gondolom, hogy „Semmit sem érek.”, „Csak akkor vagyok boldog, ha szeretnek.”, akkor a depresszió, a szorongás, a düh és más negatív érzelmek viharai megtépázhatják lelki egészségemet. Ha viszont azt gondolom, hogy „Jól vagyok, képes vagyok megoldani az élet mindennapi megpróbáltatásait.” „Boldog lehetek úgy is, ha nem feltétlenül érzem más szeretetét.”, akkor az ezek a gondolatok által generált pozitív érzések újabb pozitív hatst válthatnak ki, akár testi szinten is.

A „Racionális” szó a ráció, azaz gondolkodás fontosságát, az „Emocionális” pedig az érzelmek szerepét jelzi Albert Ellis által kidolgozott terápiás módszer (REBT) nevében. A „Viselkedés” (azaz „Behavioral”) pedig az érzések és gondolkodás által létrehozott valóság viselkedéses elemét hangsúlyozza. Ha például a fent említett negatív gondolatok árasztanak el, akkor ez a viselkedésemben is megjelenik: visszahúzódok, elzárkózok másoktól. Ha pedig a fent említett pozitív gondolatokat érzem magaménak, akkor kedvem van társas életet élni, barátkozni, és a munkámban is sikeresebbnek érzem magam.

Ellis (ahogyan később A.T. Beck is felsimerte) az érzelmi problémák okozójának a torz gondolkodásmódokat tartotta. A torz gondolkodás alatt teljesen hétköznapi elképzeléseinket érthetjük, amelyek alig tűnnek furcsának. A „Kell, kellene” elvárások például egy olyan gondolatcsoport, amely szinte mindnyájunknál felismerhető, mégis sokszor hátráltató érzéseket és viselkedéseket szül (ld. Példák a 2. részben).

A gondolatok, mély sémák, törvényszerűségek annyira mélyen bennünk vannak, hogy sokszor a világ legtermészetesebb igazságainak érezzük őket. Mondhatni, csecsemőkorunktól kezdve magunkévá tesszük azt a gondolkodásmódot, amely első mikro-környezetünkre jellemző (azokra a felnőttekre, akik körülvesznek minket). Emiatt ezek a sémák, gondolkodásmódok rendkívül makacsul tartják magukat, és sokszor hamis biztonságérzetet adnak. A terápia célja ezek felismerése, megvitatása, szükség esetén átformálása, átbillentése.


1. Ellis az 1950-es évek elején tisztes analitikusként a kanapén fekvő kliens szabad asszociációt hallgatta. Miután befejezték, Ellis egy tisztázó kérdést tett fel a kliens egyik érzésével kapcsolatban. A kliens hirtelen megvilágosodva így kérdezett vissza: „Azt akarja mondani, hogy ha a helyzetről másként gondolkodnék, akkor teljesen másképp, jobban érezném magam?” A történet szerint Ellis ennek a megjegyzésnek, és a már fentebb emlatett epiktétoszi gondolatnak nyomán gondolkodott el, és fejlesztette ki kognitív viselkedésterápiás módszerét.

Varga Anna

Felnőtt klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta

Egészségügyi működési nyilvántartási szám: 1165 | Adószám: 66676907-1-43 | Magyar Orvosi Kamarai nyilvántartási szám: 501064

Kognitív viselkedésterápiás végzettségét az Egyesült Államokban szerezte. Emellett a Tranzakcióanalízis, NLP, Autogén Tréning, Pszichodráma és Hipnoterápia módszerekben képződött. Főbb szakterületei: depresszió, pánikbetegség valamint egyéb szorongásos problémák, személyiségzavar.